I. Gergely: a sokoldalú pápa

Gergely 540-ben születik Rómában, jómódú szenátorcsaládban. Fiatal éveiben városi prefektus, és amikor az apja meghal, a családi vagyonból hat kolostort alapít Szicíliában és egyet Rómába, amelyben maga is szerzetes lesz (575). De a szerzetesi élet, amelyet elhivatottságból választott csak négy évig tart. II. Pelágiusz pápa 579-ben a szerzetest a bizánci udvarba küldi nunciusnak. 585-ig marad ott. Később, kereken 20 000 levelének egyikében (amelyek közül 854 fennmaradt) életének ezt a változását egy bibliai képpel ábrázolja:

„Én a szép Rákhellel (a szemlélődő élettel) akartam összekötni magam, de hirtelen Leával (az aktív élettel) találtam magam összekötve.”

590-ben Gergelyt Róma püspökévé választják. Ő az első író és az első szerzetes a római püspök trónján. Írásai rányomják bélyegüket a nyugati egyházi életre. Gergely tanítójának, Augustinusnak tanaira alapozott, népszerű jámborságot terjeszt. A keresztény hagyományok néphez közeli, leegyszerűsítő, sőt hellyel-közzel naív lelkületű magyarázata gyorsan terjed. A lelkészek számára vezérfonalat fogalmaz meg, amelyben leírja egy tanító és pap feladait: a népnek szüksége van buzdításra és épülésre a szentséghez vezető útján.

Az írást sokan olvassák, és évszázadokra kialakítja a kezdő középkor népies jámborságát. Gergely tollából származ

I. Nagy (Szent) Gergely pápa az írópultnál (elefántcsont tábla; 10. sz.)

ik még négy dialógus is itáliai atyák életéről és csodatetteiről – ezekben többek között leírja Nursiai Szent Benedek életét. A csodatettekről és látomásokról szóló tudósítások jelentősen hozzájárulnak a középkori hithez.

Gergely teológiájáról mindenekelőtt számos prédikációja ad felvilágosítást. Sok szó esik bennük csodákról, szentek és angyalok a hit

fontos témáivá lesznek. A tisztítótűzben és a pokolban való bűnhődés gondolata Gergely révén válik az egyházi gondolkodás részévé.

Gergely a Jób könyvét magyarázza 35 kötetes munkájában háromszoros (irodalmi, allegorikus-tipológiai és lelki-erkölcsi) értelmezésben, kiemelve a lelki értelmezést. Beteges természetes ellenére (súlyos köszvényben és gyomorbajban szenvedett, és ez időnként ágyhoz kötötte) képes megerősíteni Rómának mint a Nyugat egyházi központjának a befolyását. Vezetése alatt megkezdődik a germán népek megtérítése.

A római mise végleges formáját Gergely pápa határozta meg. A túl hosszú imákat megrövidítette, a szövegeket kijavította. A 8. századba visszanyúló hagyomány szerint Gergely gyűjtötte össze a római liturgia énekeit (gregorián). Amikor meghal (604 márciusában), a Szent Péter-bazilika előcsarnokában temetik el. Sírfelirata úgy dicsőíti őt, mint „Isten konzulját”. Földi maradványainak tiszteletét kiközösítés terhe mellett megtiltotta.

4 Likes

Comments: 0

There are not comments on this post yet. Be the first one!

Leave a comment