Hagia Szophia – Templom az isteni bölcsesség tiszteletére

537. december 27., Konstantinápoly. I. Iusztinianosz császár jelenlétében felszentelik a Hagia Szophiát, melyet mindössze öt év alatt építettek fel a tralleszi Anthemiosz és a milétoszi Iszidórosz irányításával. A templom nagysága lenyűgöző, még a középkorban is egyedülállónak számított.

A Keletrómai Birodalom újból világhatalom lesz I. Iusztinianosz (482-565) uralkodása idején, aki nagy támogatója az építészetnek. Templomépítéssel igyekszik a világ előtt igazolni, hogy hatalmas a vallás alapján nyugszik. Ezért a Hagia Szophia a római kora kereszténység templomaival ellentétben nem áll a szokványos gyülekezeti istentisztelet szolgálatában, hanem a császári udvar temploma, amelyet a pátriárkák és a császár, valamint udvartartása részére tartanak fenn.

Hagia Szophia: a feliratok abból a korból valók, amikor már mecsetként használták

Ennek megfelelően ragyogó az épület díszítése is: a falakat és a padozatot márványlapok borítják, a boltíveket és az oszlopfőket domborművek díszítik gazdagon, az aranyozott kupolát indába foglalt kereszt uralja, az emberábrázolásoknak azonban még nincs nyoma.

A Hagia Szophia díszítésénél még hatásosabb annak építési módja. A 40 ablakos kupolagyűrűn nyugvó főkupola magassága 56 m, átmérője 33 m, szinte lebegni látszik a négyzetes központi tér fölött, melyhez hosszépítmény is csatlakozik. A boltozat oldalnyomását északon és délen a mellékhajók fölött elhelyezkedő támasztógyűrű, nyugaton és keleten félkupolák fogják fel, melyeket még további 2-2 kis félkupola támaszt alá. A hosszanti építményben a centrális épület jegyei jelennek meg.

A konstantinápolyi (ma: Isztambul) Hagia Szophia belseje | forrás: Pinterest

Az építészek, akik elsősorban matematikusként szereztek hírnevet, az építkezést gondos statikai és mértani számításokra alapozták, miközben nagyon ügyeltek arra, hogy a szerkezeti elvet és az építési elemek statikai funkcióját elrejtsék. Művüket ne ezért csodálják, hanem azért, mert titokzatos módon az isteni bölcsesség – ez a görög „hagia szophia” megfelelője – élményét fokozza. A templom 1934 óta – Kemál Atatürk rendelkezésére – múzeum.

„Kimondhatatlan szépség jellemzi”

Prokópiosz, Iusztinianosz történetírója így dicséri a Hagia Szophia épületét egyik művében (a templomot Konstantinápoly 1453. évi bevétele után mecsetté alakítják át) Prokópiosz azonban még eredeti szépségében láta):

„A templom tehát, olyan mű, amely felettébb gyönyörű látványt nyújt, szinte felfoghatatlan mindazoknak, akik látják, azoknak pedig, akik csak hallottak róla, teljességgel hihetetlen. Mert olyan, mint ha felérne egészen az égboltozatig […] Kimondhatatlan szépség jellemzi […] Legszívesebben azt mondanám, hogy belsejét nem kívülről a napnak fénye világítja meg, hanem belőle magából tör elő a ragyogás, akkor fényözön árad szét a szent épült körül […]

S Ha valahányszor valaki belép a templomba, hogy imádkozzék, azonnal felismeri, hogy ezt a művet nem emberkéz és emberi tudás alkotta, hanem Isten akaratából lett ilyen tökéletes. A látogató szellemét Isten magához emeli, és felfelé szállván érzi, hogy Ő nem lehet messze, hanem éppen itt, ezen az általa kiválasztott helyen szeret tartózkodni […] Nem lehet betelni a templom látványának gyönyörével, mert aki bévül van, örül annak, amit lát, aki pedig kifelé megy, hangosan zengi dicséretét…”

3 Likes

Comments: 0

There are not comments on this post yet. Be the first one!

Leave a comment