A XIX. egyetemes (tridenti) zsinat katolikus reformjai

1563. december 4. Tizennyolc év után véget ér a trienti (tridenti vagy tridentinumi) zsinat, amelyet a katolikus egyház reformációra adott válaszának szokás tekinteni. Egy „reformcsomag” megteremti a modernebb katolicizmus előfeltételeit. A zsinat ugyanakkor megadja a jelet az ellenreformációra.

A külső események

A zsinat hosszú, bonyolult történetére a pápa és a császár ellentéte nyomta rá a bélyegét: a pápák a mindenkori politikai helyzet függvényében nyitották meg, napolták vagy nyújtották el, szakították meg, és nyitották meg újra. 1547 márciusában például a zsinatot azért helyezték át Bolognába, mert V. Károly császár és III. Pál pápa nem jutottak egyezségre a további teendőket illetően. A császárnak a protestánsokon aratott döntő győzelmét és az „Augsburgi Interim”-et követően a zsinatot feloszlatták (1549).

1555. május 1-jén III. Pál pápa (1550-1555) vezetése alatt visszatért Tridentbe. A tanácskozáson immár protestáns küldöttek is részt vesznek. Miután 1552 tavaszán a császár alulmarad Móric szász választófejedelemmel és Franciaországgal szemben, a zsinatot ismét feloszlatták. A francia-Habsburg háború 1559-ben a cateau-cambrésis-i békével véget ért. A császár már ezt megelőzően (1555-ben) lemondott, és az 1555-ös augsburgi béke kidolgozásában sem vett részt. Franciaországban II. Henrik halála után trónviszály tört ki. A zsinat ezért csak IV. Piusz (1559-1565) idején látott ismét munkához. 1564. január 28-án a pápa a tridenti zsinat valamennyi határozatát jóváhagyta.

Hittani kérdések

A zsinati atyák három ülésszakon át összpontosították erőiket a katolikus tanítás kodifikálására és az egyházi reformra. Ennek során a reformáció kizárólagosságelvével a katolikus „min az egyik, mind a másik” elvet szegezték szembe. A tridenti határozatok három témakörbe csoportosíthatók:
-Írás és hagyomány. A zsinati atyák „ugyanazzal a tisztelettel” tekintettek az apostoli hagyományra, azaz az egyházi tradícióra, mint a Szentírásra. Ezzel elhatárolódnak Luthertől, aki a kinyilatkoztatás egyetlen érvényes normájának a Szent-írást tartja.
– Eredendő bűn és megigazulás. A megállapítások kiindulópontja az a protestanzimustól eltérő feltételezés, hogy az ember természete nem teljességgel „romlott”. Elősegítheti és elő is kell segítenie saját üdvözülését, tevékenysége „haszonnal járhat”.
– Szentségek. A zsinat megerősíti: hátszentség létezik. Bevezeti a kenyér és bor átlényegülésének tanát, és áldozati cselekvésnek nyilvánítja a misét.

A tridenti zsinat (1545-1563) a Santa Maria Maggiore-templomban tanácskozik (egykorú metszet)

Reformintézkedések

A zsinat reformhatározatai éppolyan fontosak, mint tanítói hivatalából származtatott döntései. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a katolikus egyház lassanként felülkerekedjék egzisztenciális válságán.
A legfontosabb rendelkezések:
-A püspököknek és bíborosoknak tartományaikban kell tartózkodniuk (rezidenciális kötelezettség). Nem kormányozhatnak egyidejűleg több tartományt
– Mivel kívánatos, hogy a papok teológiai végzettséget szerezzenek, papi szemináriumokat kell felállítani. Nagyobb jelentőséget kapnak a papok lelkigondozói feladatai. Ismét megerősítik a papi nőtlenség (cölibátus) kötelezettségét.
– A zsinati atyák elrendelik egy katekizmus kidolgozását, hogy alapul szolgáljon a papok tanító- és prédikációs tevékenysége számára. V. Piusz már 1566-ban kiadja a Catechismus Romanust.
– A reformintézkedések végrehajtásának ellenőrzése céljából a püspököknek rendszeresen látogatniuk (vizitálniuk) kell a gyülekezeteket.

Mérlegen a papok életvitele

A münsteri egyházmegye közösségeinek tervezett vizitációjához kidolgozott „tesztkérdések” egyértelműen mutatják, milyen problémák vetődhetnek fel. A papok életével és erkölcseivel kapcsolatosak az alábbi szempontok:

1. Mi a nevük, és mennyi idősek? Törvényes vagy törvénytelen születésűek? […]
2. Hol és melyik püspök szentelte fel őket? […]
3. Vajon vannak-e saját (egyházi hivatallal járó) papi jövedelmeik? […]
4. Ha helyettes papok: vajon bírnak-e püspöki hozzájárulással, illetve engedéllyel, s vajon jövedelmük elegendő-e a méltó életvitelhez?
5. Megtartják-e a kötelező napi imaórákat? Mutassák be breviáriumukat (a katolikus papok imakönyve)!
6. Van-e velük élő ágyasuk, vagy esetleg összeeskettették-e magukat egy nővel, akivel de facto (valóságosan) házasságban élnek? Ki eskette össze őket? Hány gyerekük van? Volt-e, van-e több ágyasuk is?
7. Viselnek-e papi ruhát és tonzúrát (tonzúra v. pilis: kerek, kiborotvált terület a katolikus papok koponyáján)? Hányszor borotváltatlan maguknak tonzúrát egy évben? Vajon nem hosszú és bozontos-e a szakálluk?
8. Nem borisszák, iszákosok, kötekedők, zugkereskedők, csencselők, vadászok, szerencsejátékosok-e?…

2 Likes

Comments: 0

There are not comments on this post yet. Be the first one!

Leave a comment