A Biblia – Szamizdatként nyomtatták a Szentírást

A 452 éves Vizsolyi Bibliát a gönci Károli Gáspár tudós református lelkész és társai fordítottak magyar nyelvre, s nyomtattak ki titokban Vizsolyban.

Minden polcon

Aki élt Abaúj megyében, az tudja, nincs olyan ház Kékeden, Abaújváron, Pányokon és a többi szomszédos településen, ahol a polcon ne lenne ott a Biblia. Megható olvasmányok ezek, hiszen a Szentírás szavain túl a kötet végén meghagyott üres lapokon nemzedékekre visszamenően tartalmazzák a család történetét is. Ki mikor született, mikor távozott az élők sorából. Ugyanilyen köteteket találunk az ország sok száz településén és a határokon túl is, ahol keresztény magyar emberek élnek. Lehetnek kisebbek, nagyobbak, bőrkötésűek vagy egyszerűbbek. Közös bennük, hogy valamennyi fordítójában Károli Gáspárt tisztelhetjük.

Károli, vagy Károlyi. Így is, úgy is emlegetik, mert hogy a XVI. században még nem ismerték az ly-lont, akkor sem ha szót úgy ejtették. De hát nem ez a lényeg, mert ez a Károlyi-név nem is igazán eredeti, hiszen bibliafordítót korábban Radicsics Gáspárnak hívták, s szülőhelye, Nagykároly iránti tiszteletből vette föl az új nevet.

Hazatért Wittenbergből

Károli Gáspár mellszobra (forrás: biblia.hu)

Károlit az egész ország az első magyar bibliafordítóként tiszteli. Joggal tiszteli, még akkor, ha ebből semmi sem igaz. Ugyanis a Bibliát a huszita felkelés idején már lefordították magyarra, de nyomtatásban nem jelent meg. Nem tudhatjuk biztosan, hogy ezt a fordítást, vagy ennek részleteit, mennyiben ismerte, mennyiben használta Károli. Plágiumról egészen biztosan nem lehetett szó, hiszen saját fordítói munkásságáról is csak a Biblia 3. kiadásában, jóval halála után találni utalást.

De haladjunk sorjában. Károli Gáspár, jó néhány lelkésztársához hasonlóan, Wittenbergben és Svájcban folytatott teológiai tanulmányokat, s tett szert egyebek mellett görög, latin, héber, német nyelvismeretre. Becsületbeli ügynek tekintette, hogy hazatérjen, pedig maradhatott volna valamelyik európai világvárosban. Nem tette. Az Isten háta mögötti Göncön vállalta a gyülekezet lelkipásztori tisztét 1563-ban. A krónikák szerint felvirágoztatta az egyházi életet. Hamarosan ő lett a Kassa-völgyi egyházmegye szuperintendánsa. 1586-ban egy pesisjárványban elvesztette feleségét és két gyermekét. Talán ez a családi tragédia is közrejátszott abban, hogy ettől kezdve minden energiáját a Biblia fordítására és kiadására szentelte.

A kutatók tudni vélik, hogy nem egyedül dolgozott. Bizonyosnak látszik, hogy az Újszövetség fordítása teljes egészében az ő munkája. Feltételezik azonban, hogy voltak lelkész segítőtársai, merthogy a hozzáértők háromféle stílust vélnek fölfedezni a szövegekben. Ha így van, nagy kár, hogy nem ismerjük az önzetlen tudósemberek nevét, mert munkájukkal nem csak az egyháznak, a hitéletnek, hanem a magyar nyelvnek is nagy szolgálatot tettek. Munkájuk ugyanis időálló, klasszikus munka. Mert bár a Vizsolyi Biblián a következő évszázadokban javítgattak, a Szentírást a reformátusok ma is alapvetően a Károli-fordítás szerint olvassák. Eddig mintegy háromszáz kiadást élte meg, így ez a legtöbbször megjelent könyv.

A tudósok azt is csodálják, hogy az Ó- és Újszövetség fordítása mindössze három évig tartott. Ezért föltételezik, hogy Károli Gáspár már olyan kész nyersfordításokkal kezdett neki a munkának, amelyeket tanulmányai során, vagy lelkészi éveiben vetett papírra. Így volt-e vagy sem, erre a kérdésre aligha kapunk választ. Az idő rövidsége lehet a bizonyíték arra is, hogy voltak segítőtársai a munkában.

Könyvsiker volt

Mai szóhasználatunk szerint Károli Biblia szamizdat volt. Rudolf Habsburg császár ugyanis, a protestantizmus terjedését megfékezendő, külön engedélyhez kötötte a nyomdák működését. Ilyen engedélye a vizsolyi nyomdának nem volt. Alighanem azért nem kérték, mert nem kapták volna meg. A hatalmas munkát mégis elvégezték. Köszönhetően szaktudásukon kívül a környéket birtokló Rákóczi-családnak, akik nem hagyták, hogy elkobozzák a nyomdát, s anyagilag is támogatták ennek a könyvnek a kiadását, ami több éves munka után látott napvilágot.

Heroikus munka volt. Gondoljanak csak bele! A nyomdászat kezdeti időszakában egyenként öntötték ólomból a betűket az egyenként elkészített nyomóformába, kézzel sajtolták, nyomták a szöveget. A Biblia a maga 800 szamizdatpéldányával már korának is egyik legnagyobb könyvsikere volt.

Nemzeti kincsünk

Sokan úgy tudják, hogy a Vizsolyi Bibliából egyetlen példány létezik, amelyet a falu református templomában őriznek. Éppen ezért keltett országos figyelmet, amikor 2002-ben a nemzeti kincsnek számító nyomtatványt elrabolták a templomból. Mint a tettesek egy évvel későbbi lebukása után kiderült, abból a célból, hogy az eredeti példány alapján hamisítványokat készítsenek belőle. A Vizsolyi Biblia valóban nemzeti kincs, de szerte a világon legalább 52 maradt fönn. Az Országos Széchényi Könyvtárban például 3, Sárospatakon 1 példányt őriznek belőle. Miután ismereteink szerint 24 van külföldön, idehaza magánkézben is jó néhány lehet. Mutatós is a könyvespolcon, hiszen háromkötetes, összesen 2412 oldal és hat kilogramm súlyú. Szakértők szerint egy-egy példány úgy 40 millió forint körüli összegben cserél gazdát.

Végezetül álljon itt egy idézet arról, minek is tekintette Károli a Bibliát:

Mostan noha külsőképpen boldogtalanok vagyunk és szerencsétlenség alatt vagyunk, mindazonáltal lélekben boldogságosak és békességesek vagyunk. Mert Christus Jesusnak, az Isten fiának tudománya, az Evangélium tisztán prédikáltatik, melynek általa az Szentlélek Isten hütöt gerjeszt mibennünk, hogy az mi lelkünk békességes legyen Istennel. Ez a belső lelki boldogság és békesség fölülhaladja a régi testi békességet. És az Isten bátor ostorozzon külsőképpen bennünket, az mint neki kedves, csak az Ő szent igéjének kenyerét ne vegye el közülünk.

2 Likes

Comments: 0

There are not comments on this post yet. Be the first one!

Leave a comment